Barsy Irma

Share

Barsy Irma

szül.:Kail Irma (Veszprém, 1897. okt. 6.- Bp., 1991. jan. 20.)

A hosszúéletű írónő rendkívül érdekes személyisége mára már talán feledésbe merült.

 Túlélt két világháborút, egy forradalmat, többször megváltozott a világ körülötte, melynek élményeit naplójegyzeteiben és írásaiban megörökítette. Műveinek nyelvezete egyszerű, modern, rendkívül szellemes jellemrazokkal, történetekkel tarkítva.

Igazi “magyar” írónő , aki műveiben a magyarságot érdeklő témákat dolgozta ki, (tájak, karakterek, veszteségek, szerelmek), látásmódja mindig az ember szemszögéből, legtöbbször a szemszögéből vázolja az eseményeket.

 

Gyermekkorát feldolgozó memoárjában a győri évek, majd a Szepesség vadregényes mesevilága bontakozik ki, Lőcse, Harakóc.

1909-1913.-ig a lőcsei Felsőbb Leányiskolában járt, melynek emlékeit a Lőcsei Madonna c. regényében dolgozza fel. A regény csak 1935- ben jelenik meg a Magyarság c. Lapban folytatásokban, majd 1942-ben könyvalakban is a Palladis könyvkiadónál.

A felsőbb leányiskola befejezése után azért, hogy tovább tanulhasson,1913-ban édesanyjával Budapestre, a Ferencvárosba költöznek. Kis kitérővel ugyan, de 1991 –ig, - élete végéig- marad a Ferencváros elközelezett lakója és többek közt onnan dokumentálja Budapest 1944 - 45- ös ostromát, mai napig kiadatlan Pincenaplójában.

 

1913-1916-ig a Női Felső Kereskedelmi Iskolába ( ma Teleki Blanka Közgazdasági Szakközépiskolába) járt. Tanárai közt Mártonffy Miklós, Klein Magda és Dr. Boér Jenő. Boér aki jogot és közgazdaságot tanított nagyon nagy hatást gyakorolt a fiatal lányra, aki példaképének, plátói szerelmének tartotta és Emlékeim II. kötetében részletes leírást ad Boérról akit az iskolatársnőivel Mesternek hívtak. Barátságuk és tanár-tanítvány kapcsolatuk megmaradt egészen Boér (89 éves) haláláig.

 

1914-ben jelenik meg az első verse nyomtatásban Fekete gyémántok címmel ekkor 16 éves. A Felső Kereskedelmi befejezése után bár minden vágya a továbbtanulás, de a nagy drágaság miatt állást kell vállalnia, így jelentkezik, és felvételt nyer a Pesti Hazai Takarékpénztárba, ahol 1916-1924-ig dolgozik, mint bankhivatalnok.

1922-től a Raith Tivadar által szerkesztett avantgartnak számító Magyar Írásban megjelenik Vér Andor szonettje: „A Nőnek mondom”. Elég kegyetlen vers melyre Irma válaszol: „ A mondja”amit rögtön publikálnak.

 

nehéz idők ellenére éli a fiatalok mindennapjait, élvezi a pezsgő budapesti kultúrlétet. Dolgozik a bankban, irodalmi estekre, hangversenyekre, színházba jár gavallérok és barátnői kíséretében. Emlékeim II. – ben betekintést nyerünk a század eleji Budapest kulturkínálatába, pletykák sorsok, találkozások, szerelmek szövődnek előttünk, és a fiatal írónőn keresztül szemlélhetjük a zűrzavaros politikával megfűszerezett Pesti élet eseményeit.

Sokat járunk a Műcsarnokba, jobban mondva, ez a találkozó helyünk. Itt állították ki a főúri kastélyokból elkommunizált képeket, szobrokat. Most végre láthatják az egyszerű dolgozók is ezeket az elzárt remekműveket. Ugy megyünk oda- ingyen- mint valami kaszinóba mindig találunk ismerősöket.

Vasárnaponkint pedig kirándulunk Hoselitzékkal, Kiss Sári, Urbán Eszter költőnő, sokan mások, köztük Kállay Mikrós ( Micu) író és műfordító.(…) A társaság változik, néha velünk jön Páll Rózsa a csúnácska erdélyi költőnő, akit még az iskolából ismertem. Szép versei vannak. Még nem sikerült kiutazni a Amerikába a vőlegényéhez. A társaság rendszerint párokra oszlik séta közben és valahogy mindig összekerülök Kállay Micuval. Már úgy hívnak minket: A Kállay kettős. Gyönyörű Rilke fordításai vannak és most fordítja Verlaine-t és az Ezeregyéjszaka meséit, persze , nem a gyerekeknek valót, de Mardrus francia fordítása alapján az eredeti, kissé borsos meséket.

(1919, Emlékeim II.)

Csak annyit foglalkozik a politikával ami a hétköznapi szinten éri, (éppen elég), hiszen az, úton útfélen beleszól ennek a generációnak az életébe. De mégis általa egy újfajta perspektívát kap a mai olvasó. A fiatal értelmiségi lány elfogulatlan, tényszerű megjegyzései a mai 21. században érdekesek lehetnek.

 

Ilával elkezdtünk angolul tanulni egy Gerle Mária nevű bűbájos teremtéstől. Ő Angliában tanult. Valamikor zsidó volt, de most buzgó református, nagyon vallásos. A leckék megérik a „fehér pénzt”.

Aug. 1-én megbukik a proletárdiktatúra. Új kormány alakul, mint Népköztársaság. 4-én bevonulnak Budapestre a román csapatok. Általános megdöbbenés. Erdélyben nagy pusztításokat tettek, mindenki utálja őket. A felvidékre cseh légionisták, Délmagyarországra szerbek. Lőcséről nem jön posta. A Takarékban nagygyűlés, kidobták a kommunistákat, újra üdvözölték a visszatért igazgatókat. József főherceg is előbújt, hivatalnok-minisztérium alakult. A városban állítólag, sőt vidéken is, verik a zsidókat. Persze, ez a reakciója annak a tagadhatatlan ténynek, hogy a proletárdiktatúra népbiztosaiegy kivételével- mindjájan zsidók voltak. Most kitört a lappangó antiszemitizmus, amit azelőtt az iskolában nem ismertünk. Ott mindenki egyenlő volt. Én továbbra is járok a zsidó barátaimmal, akiket megszerettem és becsültem.

( 1919, Emlékeim II.)

Az diplomaszerzés beteljesületlen vágya marad, mert anyja özvegyi nyugdíja nem elég kettőjüknek, viszont egy könyvtárosi tanfolyamot mégiscsak elvégez az egyetemen ahol tanárai többek közt Benedek Marcell, Babits Mihály, Király György, Pikler Blanka, Dienes László etc.

Közben persze folytatódnak a társasági összejövetelek, az elmaradhatatlan vasárnapi kirándulások, felolvasások, színház, koncertek, uzsonnák melyek célja a szórakozás, a szereplés és a szellemi útkeresés volt. Azonban a legizgalmasabb és a legáhítottabb célja a fiatal lányoknak a század elején is ugyan az, mint minden fiatalnak, generációk óta:

természetesen a nagy Ő megtalálása.

Ezért persze versei és memoárjai sőt, később a Budapest ostromát feldolgozó Pincenaplója is tele van titkos találkákkal, kézszorításokkal, csókokkal, várakozással, és rengeteg vággyal a szerelemre, társra.

Műveiben végigkísérhetjük a női szerelem és vágyakozás fázisait a fiatal szűzlány kíváncsi kalandozásain, szárnypróbálgatásain keresztül egészen a fiatal özvegy szenvedélyes szerelmi és szeretői kapcsolatain keresztül. Örök értékű, időtálló bölcsességekkel, hibákkal, útkereséssel, megalkuvással, örömmel, elfogadással, vagy elengedéssel találkozunk.

A „gavallérok” korszakában járunk, amikor a szüzesség házasságig való megőrzése fontos volt, de vágyak és szerelmek ennek ellenére  szövődtek. A barátokkal, vagyis gavallérokkal való kapcsolat remek programokkal társult. Az ismerkedés időszakában a gavallér igyekezett hódítaniés úriemberként viselkedni, és egy lánynak egyszerre több gavallérja is lehetett, hiszen a lánykérés megtörténéséig nem volt kompromisszum egyik fél felé sem.

 Így történhetett, hogy több férfialak és karakter bontakozik ki Irma írásaiban, nemegyszer többen is jelen vannak ugyanabban az időszakban. A jellemzései szellemesek, és elgondolkodtatók mert örökérvényű hódítási, hárítási, és egyéb pár és társkeresési technikákat fedezünk fel a kis etűdökben.

Sznob vagyok? De imponál Micu turáni arca, a mindig gondosan, szépen öltözöttsége, a selyemharisnyái, a nagy családi pecsétgyűrű az ujján. A mindig udvarias, választékos modora.

  • Szeretném végigcsókolni a testét. Ezt csak olyan női testtel lehetséges, amelyik kizárja az undor gondolatát. Maga nagyon érzéki és én is az vagyok. Annyira fel tud hangolni, hogy ki tudom váltani Magából azokat az érzéseket, amit más nem tud, aki ezt nem tudja Magáról. Jöjjön el egyszer hozzám, hogy kedvünkre kicsókolózzuk magunkat. Ne legyen olyan prűd, hiszen csak az történik, amit maga akar.

Remek parfűmjei vannak. Pármai ibolya, szénaillat. És egyszer megajándékozott egy üveg valódi francia „ Coeur de Jeanette”-tel.

És imponál, hogy olvashatoma cikkeit és élvezem verseinek remek formaérzékét.

A Kellner könyvesboltban szoktunk reggelenként találkozni, útközben betérek, mielőtt a Deák Ferenc utcai Központba mennék dolgozni. A bolt hátsó részén van a „szentély” ahol a ritka könyvek soarkoznak. Üvegszekrényben a legszebb könyvek. Néhány szék, asztal, szőnyeg. Ő szép illusztrációkat mutogatott és a székem karfájára ül és csókol. Nem úgy mint Árpád vagy esetleg más. A csókja lehelletfinom érintés. Mint egy pilleszárny. De éppen ez az izgató. Egyszer letérdelt és megcssókolta a lábamat. Sok benne a feminin vonás, ezt is elismeri. ( Barsy Irm, Emlékeim II)

Sok, ez időben kötött barátsága halálig tart, köztük Novotny Andor (ma Illés Enre), Weis Bandi (Vér Andor), a Hajnóczy család tagjai, ( Rózsa, László, Gyuri, Iván), Kállai Miklós, Raith Tivadar, Szabó Dezső, és még sokan mások. Közülük néhány beérkezett, és hírnevet szerzett, sokan mások tehetségük ellenére nem jutottak a széles köztudatba. A közös bennük, hogy mindenki gondolkodó és alkotó tehetség volt akik, a kor haladó szellemiségét képviselték, és értékei voltak az akkori társadalomnak. Harcoltak, kutattak vagy alkottak.

És a sok udvarló közben Irma mégis főnökébe, Barsy Árpádba a Pesti Hazai Takarékpénztár igazgatójába lesz szerelmes. Persze ez lehetetlen szerelem, mert a főnök 25 évvel idősebb a lánynál, felesége és három gyermeke van.

Válásról szó sem lehet, de egymást elhagyni sem képesek. Anyja természetesen ellenzi a kapcsolatot, félni kell, hogy megszólják, lassanként elmaradnak a komoly szándékú udvarlók is. Mi történik ezután, mi a megoldás a lehetetlen helyzetre? Van e egyáltalán kiút egy úgymond pártában maradt (ekkor 23 éves) lánynak? A barátnők sorba mennek férjhez, sürget az idő.

 

Minderről három kötetes Memoárjában mesél nekünk  kortörténeti politikai és kultúrális információkkal tarkítva.

Több információ az írónőről és műveiről, valamint a kutatás folyamatos állapota a www.barsyirma.hupont.hu

címen található.

© Barsy Laura

Ízelítő a verseiből:

Cocktail

Szerelmem Budapest

Karrier

Mai lány